Az oldódás folyamata, az anyagok oldódásának az elve

1. Oldatok

Az oldatok több összetevőből álló, folyékony halmazállapotú anyagok, az oldószer és az oldott anyag részecskéinek homogén, azaz egynemű keveréke.

OLDÓSZER + OLDOTT ANYAG = OLDAT

Nagyobb mennyiségű oldószerből, és kisebb mennyiségű oldott anyagból állnak.

2. Oldódás

Az oldódás során diffúziós folyamat játszódik le. Az oldószer részecskéi kölcsönhatásba lépnek az oldott anyag részecskéivel és ezek állandó mozgása teszi lehetővé az oldódást.

Az oldott anyag halmazállapota nem lényeges az oldódás során. Ezért oldatnak számít a szódavíz is, melyben az oldószer a víz, az oldott anyag pedig a szén-dioxid.

Ha vízben oldunk valamit, akkor a részecskét körülveszi egy vízburok, más néven hidrátburok. Az állandó mozgás következtében a hidrátburokkal körülvett részecskék elkeverednek a vízmolekulákkal.

3. Oldószer

Az oldódás alapelve: Poláris anyag poláris oldószerben, apoláris anyag apoláris oldószerben oldódik.

Poláris oldószer: víz (H₂O)

Apoláris oldószerek:

• széntetraklorid (CCl₄), benzin (oxigént nem tartalmaznak)
• éter, alkohol (oxigént tartalmaznak)

Jód oldása vízben, alkoholban és benzinben

          A jód a vízben nem oldódik, csak egy kicsit ad neki sárgás elszíneződést.

          Az alkoholban, mely tartalmaz oxigént, sárga vagy barna (a képen vörös) színnel oldódik.

          A benzinben, ami nem tartalmaz oxigént lilás színnel oldódik.

4. Oldhatóság

Az oldhatóság megmutatja, hogy azonos mennyiségű oldószerben különböző oldandó anyagból mennyi oldódik. Függ az oldott anyag minőségétől, az oldószer minőségétől és a hőmérséklettől.

Az anyagok oldhatóságát megadhatjuk a 100 g oldószer által feloldható anyag tömegével, mellette fel kell tüntetni a hőmérsékletet is, amelyre vonatkozik. Az oldhatóság a telített oldat tömeg%-os összetételével is jellemezhető.

Néhány anyag oldhatósága vízben, 20^o C-on

Az oldódást gyorsíthatjuk az oldott anyag felaprózásával és keverésével. Például ha a kávénkba kanalas cukrot teszünk, az hamarabb elolvad, mint a kockacukor.

A gázok oldhatósága a hőmérséklet emelésével csökken. Például ha vízben oxigént oldunk, akkor már néhány ^o C-os emelés is csökkenti az oxigén mennyiségét. A gázok oldhatóság másrészről függ a folyadék feletti gáztér nyomásától is. A nyomás növelésével nő, csökkenésével pedig csökken a gáz oldhatósága. 

5. Oldatok telítettsége

Telítetlen oldat: Az az oldat, amelyben az oldandó anyagból még több is oldódhat.

Telített oldat: Ha egy oldatban adott hőmérsékleten több anyagot már nem tudunk feloldani.

Túltelített oldat: Ha magas hőmérsékleten telített oldatot készítünk, akkor hűléskor túltelítetté válik. A túltelített oldat több oldott anyagot tartalmaz, mint ugyanazon a mennyiségen a telített oldat. Ezek az oldatok nagyon instabilak, ha csak megrázzuk vagy szennyeződést jutattunk az oldatba máris elkezdődik a kristályosodás.

(Túltelített réz-szulfát oldat)

6. Híg és tömény oldatok

Híg oldat: Ha az oldatban az oldószerhez képest kevés az oldott anyag.

Tömény oldat: Ha az oldatban az oldószerhez képest sok az oldott anyag.

 

Hígítás: Ha az oldathoz oldószert, vagy hígabb oldatot adunk hozzá.

Töményítés: Ha az oldathoz több oldandó anyagot, töményebb oldatot adunk, vagy elpárologtatjuk az oldószert.

7. Oldatok és oldószerek fizikai tulajdonságai, oldatok a mindennapi életben

Az oldat fizikai tulajdonságai eltér az oldószerétől. Ezt nagyon sokszor kihasználjuk a mindennapi életben, például az utak sózásakor. Ha sót szórunk a jégre, az ez által keletkezett oldat olvadáspontja alacsonyabb, mint a vízé, ezért a jég megolvad.

Oldatok a mindennapi életben:

•           ásványvizek
•           szódavíz (víz + szén-dioxid)
•           növényvédő szerek
•           ételecet (víz + ecetsav)
•           limonádé
•           jódtinktúra (alkohol és jód oldata, a sebek fertőtlenítésére használják)
•           parfümök (általában alkoholban oldott illatanyagok)