Az oldatok több
összetevőből álló, folyékony halmazállapotú anyagok, az oldószer és az oldott
anyag részecskéinek homogén, azaz egynemű keveréke.
OLDÓSZER + OLDOTT ANYAG = OLDAT
Nagyobb mennyiségű oldószerből, és
kisebb mennyiségű oldott anyagból állnak.
2. Oldódás
Az oldódás során
diffúziós folyamat játszódik le. Az oldószer részecskéi kölcsönhatásba lépnek
az oldott anyag részecskéivel és ezek állandó mozgása teszi lehetővé az
oldódást.
Az oldott anyag halmazállapota nem
lényeges az oldódás során. Ezért oldatnak számít a szódavíz is, melyben az
oldószer a víz, az oldott anyag pedig a szén-dioxid.
Ha vízben oldunk valamit, akkor a
részecskét körülveszi egy vízburok, más néven hidrátburok. Az állandó mozgás
következtében a hidrátburokkal körülvett részecskék elkeverednek a
vízmolekulákkal.
3. Oldószer
Az
oldódás alapelve: Poláris anyag poláris oldószerben,
apoláris anyag apoláris oldószerben oldódik.
Poláris
oldószer: víz (H2O)
Apoláris
oldószerek:
- széntetraklorid (CCl4), benzin (oxigént nem tartalmaznak)
- éter, alkohol (oxigént tartalmaznak)
A jód a vízben nem oldódik, csak egy
kicsit ad neki sárgás elszíneződést.
Az alkoholban, mely tartalmaz oxigént,
sárga vagy barna (a képen vörös) színnel oldódik.
A benzinben, ami nem tartalmaz oxigént
lilás színnel oldódik.
4. Oldhatóság
Az oldhatóság
megmutatja, hogy azonos mennyiségű oldószerben különböző oldandó anyagból
mennyi oldódik. Függ az oldott anyag minőségétől, az oldószer minőségétől és a
hőmérséklettől.
Az anyagok
oldhatóságát megadhatjuk a 100 g oldószer által feloldható anyag tömegével,
mellette fel kell tüntetni a hőmérsékletet is, amelyre vonatkozik.
Az oldhatóság a telített oldat tömeg%-os összetételével is jellemezhető.
Néhány anyag oldhatósága vízben, 20o C-on
Az
oldódást gyorsíthatjuk az oldott anyag felaprózásával és keverésével. Például
ha a kávénkba kanalas cukrot teszünk, az hamarabb elolvad, mint a kockacukor.
A
gázok oldhatósága a hőmérséklet emelésével csökken. Például ha vízben oxigént
oldunk, akkor már néhány o C-os emelés is csökkenti az oxigén
mennyiségét. A gázok oldhatóság másrészről függ a folyadék feletti gáztér
nyomásától is. A nyomás növelésével nő, csökkenésével pedig csökken a gáz
oldhatósága.
5. Oldatok telítettsége
Telítetlen oldat: Az
az oldat, amelyben az oldandó anyagból még több is oldódhat.
Telített
oldat: Ha egy
oldatban adott hőmérsékleten több anyagot már nem tudunk feloldani.
Túltelített
oldat: Ha magas hőmérsékleten telített oldatot
készítünk, akkor hűléskor túltelítetté válik. A túltelített oldat több oldott
anyagot tartalmaz, mint ugyanazon a mennyiségen a telített oldat. Ezek az
oldatok nagyon instabilak, ha csak megrázzuk vagy szennyeződést jutattunk az
oldatba máris elkezdődik a kristályosodás.
(Túltelített
réz-szulfát oldat)
6. Híg és tömény oldatok
Híg oldat: Ha az oldatban
az oldószerhez képest kevés az oldott anyag.
Tömény oldat: Ha az oldatban
az oldószerhez képest sok az oldott anyag.
Hígítás: Ha az oldathoz
oldószert, vagy hígabb oldatot adunk hozzá.
Töményítés: Ha az oldathoz
több oldandó anyagot, töményebb oldatot adunk, vagy elpárologtatjuk az
oldószert.
7. Oldatok és oldószerek fizikai
tulajdonságai, oldatok a mindennapi életben
Az oldat fizikai
tulajdonságai eltér az oldószerétől. Ezt nagyon sokszor kihasználjuk a
mindennapi életben, például az utak sózásakor. Ha sót szórunk a jégre, az ez
által keletkezett oldat olvadáspontja alacsonyabb, mint a vízé, ezért a jég
megolvad.
Oldatok a
mindennapi életben:
- ásványvizek
- szódavíz (víz + szén-dioxid)
- növényvédő szerek
- ételecet (víz + ecetsav)
- limonádé
- jódtinktúra (alkohol és jód oldata, a sebek fertőtlenítésére használják)
- parfümök (általában alkoholban oldott illatanyagok)